Magyar szerkezettár
🪄↴ 
ó/jót
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ jó ⊕ -t




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




    jó
    
      
      
    
    
I.
      
        mn
      
      
1.
        kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő.
        jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés.
        
 | 
          
(esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő.
          jó film; jó ízlés;
          
            
 ▸
jó vicc!
            
 ▸
jó valakinél
          
        
        
 | 
          érvényes, használható.
          jó ez a jegy?
        
        
 | 
          
            <köszönésben, udvariassági kif-ekben.>
          
          jó napot!
        
        
 | 
          
            (állítm-ként)
          
          alkalmas valamire, valaminek.
          ez csak arra jó, hogy ...

        
      

      
2.
        kellemes, kedvünkre való.
        jó íz, hangulat.
        
 | 
          kedvező v. ezt ígérő, jelző.
          jó hír.
        
      

      
3.
        erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő.
        jó útra tér.
        
 | 
          megbízható, biztos.
          jó kézben van.
        
        
 | 
          
            
 ▸
jó valakinek valamennyi összegig  összegre
          
        
      

      
4.
        jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű.
        jó valakihez.
        
          
 ▸
olyan jó, mint egy  a falat kenyér
        
        
 | 
          kifogástalan magaviseletű <gyermek>.
        
        
 | 
          egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>.
          jó szomszédság.
        
      

      
5.
        a társadalmi szokásoknak megfelelő.
        jó modor.
        
 | 
          bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő).
          jobb család.
        
      

      
6.
        rég is

        tisztelt, tiszteletre méltó.
        édes jó anyám!
        
 | 
          <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.>
          nézze, jó uram!
        
      

      
7.
        isk
        a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.
      

      
8.
        jókora, elég sok.
        jó adag; jó pénzért.
        
 | 
          
            hsz-szerűen
          
          nagyon.
          jó sokáig.
        
        
 | 
          
            hsz-szerűen
          
          
            
 ▸
egy jót
          
          jót alszik.
          
            
 ▸
olyan , hogy jobb se kell  úgy , hogy jobban se kell
          
        
      

      
9.
        
          hsz-szerűen
        
        
          <ráhagyás, igenlés kif-ére.>
        
        jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

      

    

    
II.
      
        fn
      
      
1.
        az erkölcsi elveknek megfelelő dolog.
        jót cselekszik.
      

      
2.
        jó ember.
        
 | 
          kiváló ember.
          népünk legjobbjai.
        
      

      
3.
        jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony.
        
          
 ▸
jóban van valakivel
          
 ▸
elég volt  sok is a jóból
          
 ▸
jót tesz valakinek, valaminek
          
 ▸
minden jót kívánok
        
      

      
4.
        isk
        a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat.
        jót kap.
      

      
5.
        gúny
        éppenséggel nem a megfelelő személy.
        jótól kérdi!
      

    

    
[
      fgr
    ]

  





    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________



    tesz
    
      
      
    
    
      ts (és tn)
      ige
    
    
1.
      
        (t. n. is
)
      
      cselekszik.
      jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is.
      
 | 
        elkövet.
        rosszat tesz.
      
      
 | 
        
          tn
        
        vhogyan cselekszik, viselkedik.
        
          
 ▸
úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni
        
      
      
 | 
        
          tn
        
        
          
 ▸
vhogyan tesz
        
        a harang így tesz: bim-bam!
      
      
 | 
        
          
 ▸
úgy tesz, hogy 
        
      
    

    
2.
      a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja.
      egy lépést tesz; vizsgát tesz.
      
 | 
        
<kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi.
        esküt tesz; ajánlatot tesz.
      
      
 | 
        kinyilvánít, érvényre juttat.
        bizonyságot tesz;
        
          
 ▸
igazat  igazságot tesz valamiben
        
      
    

    
3.
      okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon.
      szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit;
      
        
 ▸
magáévá tesz
      
      
 | 
        ritk
        valakiből valamit csinál.
        én tettem belőle embert.
      
      
 | 
        rég v. nép
        valakit valaminek megválaszt v. kinevez.
        bírónak tették; királyt tesz.
      
    

    
4.
      színlel.
      bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.
    

    
5.
      vhova helyez.
      a zsebébe tesz valamit.
      
 | 
        
          (t. n.)
        
        
          
 ▸
tesz a tűzre
        
      
      
 | 
        
          (t. n.)
        
        nép
        
<állatnak, gyereknek> enni ad.
        tettél a tehénnek?
      
      
 | 
        valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit.
        postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét.
      
      
 | 
        vhova helyez és rögzít.
        bélyeget tesz a levélre.
      
      
 | 
        valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki.
        hova teszitek a vendégeket?
      
      
 | 
        biz
        
<személyt> hiv. beoszt, helyez vhova.
        vidékre tették.
      
    

    
6.
      leír, felír, odaír.
      pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.
    

    
7.
      vmely állapotba, helyzetbe juttat.
      kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.
    

    
8.
      
<az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz.
      az üzenethez még magyarázatot is tett.
    

    
9.
      megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét.
      keddre tették a temetést; a sor végére tették;
      
        
 ▸
nem tudom, hova tegyem
      
      
 | 
        nép v. irod
        valamennyire becsül, értékel.
        többre, kevesebbre tesz valamit valaminél;
        
          
 ▸
elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek
        
      
    

    
10.
      valamivel, valamennyivel egyenlő értékű.
      ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség?
      
 | 
        
<több hasonló együtt> vmely egészet alkot.
        tíz ember tesz egy brigádot.
      
      
 | 
        fontos jellemzője, alkotója valaminek.
        nem a ruha teszi az embert.
      
      
 | 
        kissé rég
        valamilyen jelentése van.
        mit tesz ez a szó magyarul?
      
      
 | 
        jelentősége van, számít.
        sokat tesz a gyakorlat;
        
          
 ▸
nem tesz semmit
        
      
      
 | 
        
          
 ▸
ez már teszi
        
      
    

    
11.
      
        
 ▸
tesz valamire
      
      
 | 
        valamennyit feltesz rá.
        tízet teszek egy ellen.
      
    

    
12.
      biz szépítő:
      
        
 ▸
tesz valamire
      
    

    
13.
      
        <közbevetésként.>
      
      
        
 ▸
teszem azt
      
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________
valakinek
→ valaki ⊕ -nak/-nek




    valaki
    
      
      
    
    
I.
      
        htl
        névm
      
      
1.
        meg nem határozott v. ismeretlen személy.
        valaki járt itt; valaki más.
        
 | 
          
            
 ▸
van valakije
          
        
      

      
2.
        
<ált. alanyként:> az ember.
        azt hihetné valaki, hogy ...

      

      
3.
        ritk
        bárki.
        ha valakinek is szólsz, baj lesz.
      

    

    
II.
      
        von
        névm
      
      elav
      aki (csak).
    

    
III.
      
        fn
      
      
1.
        kissé biz
        ember, személy.
        a barátja pénzes valaki!
      

      
2.
        jelentős személy.
        a gyárban ő már valaki!
      

    

  





____________________
valaminek
→ valami ⊕ -nak/-nek









  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024